Szerző: Georges Simenon
Cím: Maigret és a halott gyémánkereskedő
Fordító: Felkai Piroska
Kiadó: Agave Kiadó
Oldalak száma: 128
SPOILERMENTES ÍRÁS!
Az Agave Kiadó idén tavasszal indította útjára Simenon legismertebb sorozatát, a Maigret-szériát. Noha a sorozat elég régi, a megjelent kötetek teljesen újak - legalábbis a magyar megjelenéseket tekintve, ugyanis a kiadó nagy gondot fordít arra, hogy az eddig magyarul ki nem adott könyveket hozzák be a piacra. A sorozat ezen kötete még a legkorábbi Maigret-történetek közé tartozik, eredeti megjelenési éve 1931, ugyanaz az év, mikor az első kötet is íródott. A másik érdekesség, hogy ebből a regényből készült az első Maigret-film, Jean Renoir rendezésében és testvére, Pierre Renoir főszereplésével.
Maigret felügyelő ezúttal egy igen érdekes esetet kap. Carl Andersen, egy dán férfi garázsában megtalálják Isaac Goldberg holttestét. A bökkenő csak az, hogy a garázsban Michonnet, a szomszéd vadonatúj kocsija állt, Carl régi autója pedig a szomszédékéban. A tizenhét órás kihallgatás sem vezet sehová látszólag, így a rendőrség kénytelen szabadon engedni a férfit. Maigret azonban nem bíz semmit a véletlenre: elhatározza, hogy megfigyeli a Trois-Veuves útkereszteződésben álló három házat, és annak lakóit. Nyomozása során megismerkedik Elsével, Carl furcsa testvérével, Michonnet úrral és nejével, akik folyamatosan a kocsijuk miatt aggódnak, valamint a Oscart, a bokszolóból lett autókereskedőt. Pár nappal később egy újabb gyilkosság történik: az áldozat ezúttal Goldberg neje, akit ura halála hozott a városba.
Amit igazán sajnálok, hogy ez a kötet jóval rövidebbre sikeredett, mint az előző regény, amit olvastam. Már a novellás kötetnél is említettem, hogy Maigret kis adagokban nem annyira élvezetes, mint nagy dózisban. Igaz, azt is el kell ismernem, hogy ez a kötet pont így volt jó, ha hosszabb lenne, unalmas és felesleges szálakat kellett volna beleépíteni, ami a történet és az élvezet rovására ment volna.
A könyv egyébként hozta a szokásos krimi-hangulatot, amit már az előző regényeknél is említettem. Végig volt egy fajta jóleső borzongás bennem, ahogy egyre kerültek elő az újabb és újabb hullák, ráadásul Else karaktere nagyon jóra sikeredett. Végig éreztem, hogy kulcsfontosságú lesz a regényben (persze egy krimiben ki nem az), de amint megjelent, az egész könyvet áthatotta egyfajta titokzatosság.
A megoldás pedig - szokásomhoz híven - nem jöttem rá teljesen, voltak sejtések, amik beigazolódtak, de volt egy pár olyan is, amik bizony engem tévútra vezettek volna.
Simenon regénye egyébként abszolút megállná a helyét a XXI. században is, ugyanis van itt minden, ami az olvasókat lázba hozza: hajsza, lövöldözés, rejtély, misztikum. Talán épp ez az, amiért megszerettem az írót már az első regénye után: könyvei időtlenek, 60-70 évvel a megjelenésük után is képesek oly módon lekötni a figyelmet, hogy megszűnik az olvasó körül a világ.
Idén már nem jelenik meg több Maigret-történet, de remélem jövőre is kiadnak legalább ennyi kötetet. Viszont novemberben jön a Kísértetek, egy igazi "kemény" regény. Kíváncsian várom.
Értékelés: 10/8
A könyvet köszönöm az Agave Kiadónak!
Eddig a szerző alábbi könyveiről írtam:
Maigret nyaralni megy
Maigret gyanút fog
Még nincsenek kommentek. (
)
Mondj valamit
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.
Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.